Különös éjjel emléke oszlik szét a nappali fénnyel,
kezemen bilincs nyoma, ruháim szerte-széjjel,
arcomon a rúzs elkenődve,
mintha a szám egy bohóc szája lenne.
farkasszemet nézek a tükörképemmel,
fél tőlem, félrenézni nem mer,
négy órája nézzük egymást rezzenéstelen arccal,
tegnap éjjel lefeküdtem önmagammal.
Különös éjjel
2011.10.19. 08:00 :: Napivers
Szólj hozzá!
Címkék: éjjel
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kultvers.blog.hu/api/trackback/id/tr503215882
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
