Kultvers

maholnap elmúlik a fájdalom,
ami azóta ég bennem,
mióta elég nevetségesen elestem,
szánalmasan, mint egy szalmabáb,
amikor épp megkértem a kezed.
 
kösz, hogy nem nevettél ki.
de szerintem ezért mondtál nemet,
amit már csak távolról hallottam,
hiszen azonnal, sántítva, kiabálva elrohantam.
 
most hívlak, bár eltelt hat év,
magam sem tudom, mit fogok mondani,
de ha szeretsz, hozzámjössz most,
így lehet ezt a gondot megoldani.